1992-93

TANKÖNYVHÁBORÚ

Volt egyszer egy furcsa tankönyvháború a rendszerváltás első éveiben

A rendszerváltás kezdetén megtisztelő feladatot kaptam az akkori Tankönyvkiadótól. Felelős szerkesztői munkára kértek fel egyetemi oktatói munkám mellett. Időszerûvé vált a középfokú történelem-tanítás forgalomban lévő tankönyveinek szakmai felülvizsgálata. Az első és másodévesek számára írt tankönyveket kisebb korrekciók után rövid idő alatt újra megjelentette a kiadó. A harmadévesek tankönyvének felülvizsgálását a szerzők magukra vállalták, s időben – átírva – benyújtották. A negyedévesek tankönyve esetében, tekintettel szakmai-tartalmi egyoldalúságára, az a döntés született, hogy új tankönyv elkészítésével kell felváltanunk.

Felelős szerkesztőként, szoros együttmûködés keretében a Történelmi Társulat Történelemtanári Tagozatával időnyerés céljából ún. keresztféléves ütemtervet dolgoztunk ki, hogy ekként biztosítsuk a történelemtanítás viszonylagos folytonosságát az érettségizők körében. Több új- és legújabb kori kutató történészek bevonásával elértük, hogy 1991 őszén felterjeszthettük a Történelem IV. 1945-1990 címû, a középfokú iskoláknak szóló kéziratot az illetékes minisztériumi főosztálynak, jelezve, hogy folyamatban van az 1914-1945 közötti periódusra vonatkozó anyagrészek írása is. A két résztankönyv egységesítését a történelemtanárok országosan meghirdetett szakmai konzultációit követően kívántuk elvégezni, ezeket Szabolcs Ottó történész-metodológus, a Tanári Tagozat vezetője szervezte és gondozta. A Tankönyvkiadó Vállalat ütemtervében a teljes értékû egységes negyedikes tankönyv „piacra” vitelének határideje 1994 nyarára volt időzítve.

Az elsőként felterjesztett tankönyv használatát a Mûvelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkársága konkrét szakaszok törlésének meghatározásával engedélyezte (l. a Dr. Dobos Krisztina által Vilhelm József igazgatónak írott jóváhagyó 111.078/91. XXIII. számú levelét). Rövid időn belül tankönyv-ellenes lobby szerveződött, lényegében szakmai kritikák helyett aktuálpolitikai propaganda és manipuláció síkjára terelődött a mindinkább szélesedő és intézményi szintre emelkedő, betiltást kiváltó nyomás. A tervezett egységes tankönyvet a kiátkozást követően a tankönyv társszerzői befejezték, s a Magyar Lajos Alapítvány segítségével megjelentették egy magánvállalkozás támogatásával és kiadásában.

Az alábbiakban néhány a tankönyvháború kibontakozását és jellegét szemléltető dokumentumot és sajtócikket mutatok be, érzékeltetve az átmenet korai szakaszában történteket a történetírás és oktatás közegében.